A sors megtanított rá, hogy sosem szabad feladni a reményt, ám túlzott mértékben hinni sem ajánlatos benne. A remény olykor kegyetlenül hiú és vak.

Mindig a legtörékenyebb ág végén lóg a legédesebb gyümölcs.

Az életben (…) számos alkalommal el kell nyomnunk véleményünket, érzelmeinket, gondolatainkat, még tudásunk kifejezésének vágyát is.

Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.