Tizenkét éves korom körül azt gondoltam magamról, hogy zseni vagyok, csak senki nem veszi észre.
Tizenkét éves korom körül azt gondoltam magamról, hogy zseni vagyok, csak senki nem veszi észre.
Az emberek nem a sorsuk, hanem csupán a saját elméjük rabjai.
Nehéz, amikor az ember itt marad. Várok (…), és nem tudom, hol van, nem tudom, hogy van. Nehéz annak, aki marad.
Nem a múló időt kell ünnepelni, hanem dicsőséget szerezni annak, ami még előttünk áll.
Nincs olyan erős mágia a világon, amely boldogságot adna az embernek.
Minden szív leáll egyszer… az számít, hogy mit teszünk vele, amíg ver!