A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője.
A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője.
Szeretni annyit tesz, mint ráébredni arra, hogy két lélek egymásért teremtődött; ennélfogva annak, amelyik észreveszi, hogy a másik mit sem érez iránta, nem marad más, csak a halál.
A boldogság gyakran meglepetésként éri az embert.
Mit számít, mit kap az ember, ha előtte elveszít mindent.
Nehéz, amikor az ember itt marad. Várok (…), és nem tudom, hol van, nem tudom, hogy van. Nehéz annak, aki marad.
Abban mutatkozik meg műveltségünk, ahogyan a műveletlenekkel bánunk.