A hiú ábránd a reménytelenségnél is rosszabb.
Ma ne hasonlítsd az életed másokéhoz.
A határ mindig ott van, ahol tudom és érzem, hogy ártok magamnak vagy a másik embernek.
Elmagyarázta, milyen csókolózni azzal, akit az ember szeret. Azt mondta, megszűnik az ember körül a világ. Nem látunk, nem hallunk, nem lélegzünk, nem gondolkodunk, nem emlékszünk.
Nem a hiányosságaink határoznak meg minket, hanem az, ahogyan felülkerekedünk rajtuk.
Gyűlölni tudtam volna, ha nem szeret.
Ki ne volna inkább boldog ostoba, mint okos nyomorult?