A modern társadalomban az emberek már nem törődnek egymással.
Csak a zseni és az idióta töri át az emberek által teremtett korlátokat.
Az ember nemcsak a fülével, hanem a lelkével is hall. A maga sajátos egyéniségével.
Hosszú szárú rózsát bárki küldhet a szerelmének, forró szavakat is sugdoshat a fülébe, de ki az, aki hajlandó a hányást felmosni a szerelme után?
Néha csak azért panaszkodunk a barátainkra, hogy előre igazoljuk nemtörődömségünket.
Megszoktam, hogy mindig kimondom, amire gondolok. (…) Az udvariasság mások becsapása, csak szép csomagolásban.