A sírás az élet nehéz perceiben olyan, mint a májusi eső a szomjas földnek.
Fontos, hogy hagyjuk, hogy a sors beavatkozzon az életünkbe, és eldönthesse, mi a legjobb mindannyiunk számára.
Az élet nagy problémáit nem lehet megoldani, túl kell élni.
Egyetlen esemény felébresztheti a bennünk lakó, számunkra ismeretlen valakit. Élni annyit jelent, mint lépésről lépésre megszületni.
A boldogság nem egyéb, mint a tettek melegsége, az alkotás felett érzett megelégedettség.
Egyetlen gonosz és hatalmas ember elegendő ahhoz, hogy százezer más ember sírjon, nyögjön és átkozza az életét.
Nekem is lenne okom keseregni, de valahogy nem vagyok rá alkalmas. Én boldogságra születtem.
Ha nem lenne sötét, sose látnánk a csillagokat.