A való világban gyakran a gyerekek azok, akik feltakarítják a szemetet, amit a szüleik hagynak maguk után.

Álmainkat előbb hosszasan és alaposan át kell gondolnunk, majd ha minden tényezőt mérlegeltünk, nekivághatunk a megvalósításnak.

Veszedelmes lelkiismeretlenség: az időt nem becsülni.

A fájdalom soha nem múlik el teljesen. Az ember valahogy kezeli, él tovább, de a fájdalom mindig ott van.

Az ifjúkori romantika megköveteli, hogy radikálisak legyünk.

Néha nem árt kimondani azokat a szavakat, amelyekre máskor csak gondolunk.

Az emberek tudatlannak születnek, nem ostobának; ostobává az oktatás teszi őket.

Tanulj meg hallgatni! Akik sokat beszélnek, sokat elárulnak. A bölcs nem beszél anélkül, hogy mondanivalója volna, és akkor is csak keveset.

Az ember ne azt nézze, hogy az emberek mit tartanak normálisnak, hanem, hogy ő maga hogy maradhat meg önmagának.