A társadalmi élet hazug formái elvadították már bennünk az őszinteséget.
Csak akkor kezdődik az élet, ha az ember nem tudja, hogy mi lesz.
Ha egy ember semmit sem talál, amiért meg tudna halni, akkor élnie sem érdemes.
Ha az ember megszeret valakit, (…) egészen soha nem gyógyulhat ki belőle.
Cselekedeteinkkel és az általuk megteremtett történetekkel mi magunk adunk értelmet az életnek.
Egy földi királyság sem létezhet az emberek egyenlőtlensége nélkül. Vannak szabadok, vannak jobbágyok, uralkodók és alattvalók.
Néha akkor tudunk a legjobban kijönni valakivel, ha időnként egy kicsit eltávolodunk tőle.
Semmilyen áldozat nem elég nagy a szabadságért vívott harc során.