Képes vagyok szeretni és tisztelni azt az embert, akit nem kedvelek.

Nem tudom elhinni, hogy soha többé nem látom… Nagy fájdalommal jár, ha elveszítesz valakit, akit szeretsz. Nincs annál kegyetlenebb dolog a világon.

Azt hiszem, az utazáshoz ugyanolyan tehetség kell, mint a fütyüléshez vagy a tánchoz (…). Vannak, akikben megvan.

Ma már annyi mindenféle betegség van, hogy megbolondul az ember, ha rájok gondol.

Sajátos bátorság kell ahhoz, hogy valaki beismerje a gyávaságát.

Ha a jó sorsot vidáman el tudjuk fogadni (…), akkor a balsorsot is el kell viselnünk.

Ha a lélek nem kap táplálékot, az alamizsnaként nyújtott kenyér is kővé válik.

Aki megért téged, közelebbi rokonságban van veled, mint bármelyik édestestvéred.