Az élet célja nem az, hogy azt tegyük, amit akarunk. Azt tesszük, amit meg kell tenni. Ezt parancsolja a sors.
Az élet célja nem az, hogy azt tegyük, amit akarunk. Azt tesszük, amit meg kell tenni. Ezt parancsolja a sors.
A boldogság vágykép – ezért mindenkinek mást jelent, mivel mindannyian másképp gondolkodunk.
De mi értelme van egy férfi miatt szenvedni? Semmi. És a poklok kínját járjuk, ahol nincs nemesség és nagyság – csak a gyötrelem.
Boldogság az, ha az ember szeret és holmi apró, fortélyos közeledésekkel lopja meg szerelme tárgyát.
Nekem nem is kéne egy olyan férfi, akit nem tudok megbántani. És nem mennék hozzá olyanhoz, aki nem tud nekem fájdalmat okozni.
Anya és fia közt nem létezik barátság. A fiú mindjárt észreveszi a barát mögött leselkedő kémet, s a kém háta mögött a féltékeny nőt.
Üres napok. Ülök a félhomályban.
Elfog a melankólia
és megalkuszom a mulandósággal.
Néha arra gondolok, neked is halnak kellett volna születned. (…) Tökéletesen alkalmas vagy rá: hidegvérű, síkos és ostoba vagy.
Az élet – ezt jól megjegyeztem – sosem igazságos, akármit tanítanak az iskolában.
Minden olyan szépség, amit a szívünkbe akarunk zárni, a fájdalomból sarjad. Szomorúságból és hamuból születik.