Mindenki kibírhatatlan (…), csak azok elviselhetők, akik tetszenek nekem, azok is csak azért, mert tetszenek nekem.

Biztonságosabban jársz a saját sötétségedben, mint más világosságában.

A legjobb barátom! (…) Mi olyanok vagyunk, mint a hegyek; két nagy hegy, amely egymás mellett áll a hegyek régi otthonában. És még egy földrengés is kevés lenne ahhoz, hogy elválasszon minket.

Nagyon nehéz megtartani az ígéreteket, és nem sírni, amikor valaki elmegy, aki mindennél kedvesebb… és nem várni ki az utolsó pillanatig, amíg elindulnak a vonatok. Utána úgyis mindég egyedül marad az ember a nagy, sötét, ködös életben.

Azoknak, akik képtelenek a szeretetre, semmi sem fáj igazán.