A megszokás (…) rögzíti (…) a hibát.

Aki nem szereti saját magát, mást sem tud szeretni, s akkor mire jó az egész ember?

A valóságban nincsenek tündérmesék. Én nem reménykedem. Nem bírnám elviselni a csalódást.

A panaszkodó ember olyan, mint a rossz gyerek, aki megkíván egy játékot, és amikor megkapja, nincsen vele megelégedve.

Üres fejjel lehet megélni, üres gyomorral nem.

Egyszer egy filozófus azt kérdezte: azért vagyunk emberek, mert a csillagokat bámuljuk, vagy azért bámuljuk a csillagokat, mert emberek vagyunk?

Az élet megy tovább. Ez jó, nem? A harag lassan elmúlik. A sebek begyógyulnak. De ha hagyod, hogy ez megtörténjen, azzal egy kicsit a lelked is meghal.