A boldogság mindig egy hajszálnyira volt. De ez a hajszál nem az emberi természet?

Meghalni csak emberek tudnak, de benne nem volt már semmi emberség.

Ha csak tompítjuk a fájdalmat, az még kínzóbb lesz, mikor visszatér.

Néha rájön az ember, hogy bekötött szemmel megy át a saját életén, és megpróbálja eltagadni, hogy maga kötötte szorosra a csomót a vakká tévő kendőn.

A bölcsőbe egy ollót és egy seprűt tettek, melléje pedig egy Bibliát,  amíg a gyermeket meg nem keresztelték, hogy az ördögök ne lophassák el.