Az emberek elvesztették a kapcsolatot a természettel és önmagukkal.
Csak a mesékben engedhetik meg maguknak a hercegnők azt a luxust, hogy a hercegre várjanak, aki eljön értük a hófehér paripán, és megmenti őket. A való életben saját maguknak kell kirontaniuk a koporsóból és menteni, ami még menthető.
Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.
Találkozol egy nővel, hanyatt esel tőle, de miután megismerted, rájössz, hogy semmi különös. Aztán ritka szerencsés esetben az ember rábukkan a lélektársára, és ahogy mélyül a barátságuk, egyre szebbnek látják egymást.
A remény szívós valami. Levágod és újranő. Valami elvétetett, lezárult, megsemmisült, de a helyén újra kihajt a remény.
Boldog az, aki felülemelkedik a hétköznapi ügyeken.
A demokrácia a kormányzás legrosszabb formája, leszámítva azokat, amiket már próbáltunk.
A cukrász a selejtet habbal takarja be, a kőműves habarccsal, az orvos meg földdel.