Engem is mindig aranyos kedvűnek ismertek, de csak az én jó Istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal mindig nevessen az ember szeme.
Engem is mindig aranyos kedvűnek ismertek, de csak az én jó Istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal mindig nevessen az ember szeme.
Nem kell akarni semmit, csak megengedni, hogy elém jöjjön a lehetőség. (…) Hagyom, hogy kialakuljon valami. Engedem, hogy megmutassa magát.
Abban az atlétában, akit még sohasem vertek kékre-zöldre, nincs elegendő küzdőszellem a versenyre.
Teljes gőzzel előre, a következményeket meg vigye az ördög.
Nem figyelt, és máris belebonyolódott a megszokás hálójába. A megszokásnak sokféle neve van – a szerelem csak egy a sok közül.