
Nincs olyan megrakott szekér, amelyre nem fér fel még egy villával.
A csend nem csupán a természet hangja, hanem az ember legbelső szükséglete.
Az ember egyik pillanatban derűlátó, a következőben már lesújtja a bizonyosság, hogy úgyis darabjaira hullik minden. És a végén pontosan ez történik.
Éltem – és ebbe más is belehalt már.
Mert mint mondják, még a hitvány ember is megnemesedik, ha szerelmes, valami nemesség szállja meg, ami nem véle született.
Nem annyira az érint meg másokat, amit mondunk, mint az, ahogyan élünk.