
Néha rájön az ember, hogy bekötött szemmel megy át a saját életén, és megpróbálja eltagadni, hogy maga kötötte szorosra a csomót a vakká tévő kendőn.
Különös, hogy mikor gyerek voltam, a nagyokhoz igyekeztem hasonló lenni, s amióta nem vagyok gyermek, gyakran gyerekhez szeretnék hasonlítani.
Nagy kérdés, remeket mi teremt: a tudás vagy az ihlet.
A láng magamagának nem olyan fényes, mint akinek világít: ép így a bölcs is.
Aki nem képes minden múltat feledve a pillanat küszöbére telepedni, aki nem tud egy ponton – mint a győzelem istennője – szédülés és félelem nélkül megállni, az sosem fogja megtudni, mi a boldogság.
Óvakodjunk attól, hogy egy olyan magyarázat befolyásoljon bennünket, amelyet a saját meggyőződésünk megtámogatására alakítottunk ki!
Vele egy nap jobb volt, mint nélküle egy egész élet.