
Az embereknek igenis szükségük van a kritikára, ha már önkritikájuk nincs.
A bánat jól elvan magában, örömeinket viszont csak akkor élvezhetjük ki utolsó cseppjükig, ha van kivel megosztanunk őket.
Ami szemtanúk nélkül történik, az olyan, mintha meg sem történt volna.
Amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt.
a kedvenc dalod hangzásáért.
Csak az összes információ birtokában lehetséges helyes döntést hozni.
Tud az ember szenvedni a szerelemtől. Éjjel-nappal, folyton csak arra a valakire gondol, aki nem akarja őt többet látni, tépelődik, mi a jobb: írni neki, felhívni, vagy csendben viselni az álmatlanságot.
Szamárság feladni a reményt. Azonkívül bűn is, azt hiszem.
Vannak furcsa barátságok: a két barát szüntelenül marakodik, egész életükben így élnek, de elválni mégsem tudnak.