Nem elég utolsónak lenni ahhoz, hogy egyszer elsők legyünk.

Milyen parányi része az életünknek, amit csinálunk vagy amit mondunk. A valódi életünk a gondolatainkban zajlik, és azt nem ismeri más, csak mi.

A pénz a hatodik érzék. Muszáj, hogy legyen az embernek, különben nem tudja a másik ötöt sem igazán kihasználni.

Olyan jó ízlésed van.

A városban sosem vagy egyedül, de mégis hiányozhat a társaság.

Az ember gonosz és bosszúálló lény. Igenis beleköp abba az immár üres tányérba, amiből tegnap még jóízűen vacsorázott. Újra vágyik a nagyszerű ízekre. S ez a vágy a ragaszkodás!

A a mozgás, utazás, a beszélgetések, találkozások kerülhetnek most előtérbe, és még kényelmességed sem tud most ezekben megállítani. A pénzzel viszont egyáltalán nem biztos, hogy jól tudsz bánni, belemehetsz hirtelen kiadásba fölöslegesen.

Lehet, hogy a szerelem nem vak, mindenesetre borzalmasan rövidlátó.

Az az ember, aki nem küzd néha, halott.

A borzongás ismerős jele annak, hogy megérintett valami nagyszerű.