A szenvedély a szerelem egyik formája, de az még nem szerelem.

Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük.

Ahogy vétkeztünk, úgy szenvedünk.

Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják.

Azok, akik keveset tudnak, általában jó beszélők, akik meg sokat tudnak, keveset beszélnek.

A modorosság a művészetben az, ami a népekben az erkölcsi romlottság.

Végül minden álom megtalálja a maga formáját: minden szomjúság számára van hullám, minden szív számára szerelem.