Elfogadtam a jót, amikor jött, és a rosszat is ugyanúgy. Tudtam, hogy idővel elmúlik mindkettő.

Nincsenek nagyobb terroristák a duzzogva hallgató, sértődöttséggel zsaroló embereknél.

A félelem nem a gyávaság jele. A félelem az, ami lehetővé teszi, hogy bátrak legyünk, és megadja azt a kegyet, hogy szembeszálljunk az élet adta kihívásokkal.

Amit a szem nem lát, amiről az elme nem tud, az nincs.

Az igazi belső kárt a gyávaság okozza, amikor a hazugság segítségével kimenekülünk kínos helyzetekből, és főként az, amikor önmagunk előtt sem vállaljuk magunkat.

Milyen szépeknek és jelentőseknek tűnnek fel emlékezetünkben elmúlt életünk egyes jelenetei és eseményei, noha annak idején minden különös megbecsülés nélkül engedtük őket elmúlni!

Minél jobban megismerjük saját felsőbb képességeinket, annál jobban szolgálják mindennapi életünket, életünk jelentősebb célját.