Azt akarom, hogy ne fogadd el késznek ezt a világot (…). Találd ki magadnak. Találd ki, hogyan kell megteremteni saját valóságodat. A saját szabályaiddal.

Rettentően féltem, hogy többé nem lesz alkalmam így együtt lenni vele – soha többé nem beszélgetünk ilyen őszintén, mint most, amikor leomlott a kettőnk közt emelkedő fal.

Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem.

Gyakran jobban megbecsülnek minket azért, amit nem mondunk ki.

A viharnak is fáj a csend, azért dörög.

Nincs a világon se jó, se rossz: gondolkozás teszi azzá.

Ugyanarra az égboltra nézünk fel, és mégis milyen különböző dolgokat látunk.

Könnyebb valami meghatározott és láthatótól félni, mint olyasmitől, ami bármi lehet.

Tapasztalatom szerint a szép nők vagy rendkívüli kellemmel vannak megáldva, vagy soha nem látott rosszindulat munkál bennük.