Kecskét szakállárul, szamarat füléről.
Úgy tűnhet, hogy mások állnak boldogságunk útjában. Valójában mi állunk ott, mert mi választjuk meg, hogy hogyan viszonyulunk az emberekhez.
Nem akarok semmin sem változtatni, mert nem tudom, hogyan változtassak. Már túlzottan hozzászoktam önmagamhoz.
Bajban mutatkozik meg, hogy ki jó barát, hisz jó körülmények közt van barát elég.
Az emberek nem a sorsuk, hanem csupán a saját elméjük rabjai.
Nem csodálom, ha olyasmit is hallottál, aminek nem örültél. Tudod, azt mondják, a hallgatózóknak már csak ez a sorsa!