Könnyzacskót teremtettek nekünk, mintha előre úgy tervezték volna, hogy sírni fogunk.

Te akkor is teljesítsd a kötelességedet másokkal szemben, ha azok nem teljesítik a magukét veled szemben.

Az álom volt. Ez a valóság. Akik nem tudnak különbséget tenni a kettő között, azokat puhára bélelt falú szobákba helyezik, ahol halk szavú, arcukra fagyott mosolyú ápolónők törődnek velük.

A „bárcsak”-kal kezdődő mondatok általában azokra jellemzők, akik mindig másokat hibáztatnak a helyzetükért.

Az emberi szívnek nincs nagyobb boldogsága, mint boldogságot látni, melynek alkotói mi vagyunk.