Azért, amikor egy kedves üzenet vár ránk a postaládában.

Nem hiszem, hogy az életünk arra való, hogy leéljük valaki mellett, akihez nincs kedvünk már odabújni. Boldogtalanná tesszük őt is és magunkat is.

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

Ha az ember idegenek közt van, akkor igyekszik a legelőnyösebb oldaláról mutatkozni, meggondolja, mit mond, és tetszeni akar.

Nem kötelezhetnek arra, hogy dolgozz betegen.

Olyan nem létezik, hogy az ember egy bizonyos sors csapdájába kényszerül. Senkit sem ítélnek arra, hogy középszerűen és reményvesztetten élje az életét. Az élet nem így működik.

Mutass elismerést és hálát minden kommunikációs helyzetben, hogy pozitív légkört teremts.

A félelem gyilkol. (…) Ha arra koncentrálsz, amitől félsz, akkor katasztrófaképeket alkotsz a fejedben, melyek egy katasztrófa felé fognak kormányozni.

Minél rosszabb a helyzete, annál inkább kiviláglik, mennyire jó ember valaki. A szenvedés nemesít!

Semmi siránkozás sem tud hozzátenni egyetlen percet sem az életéhez, nem ad több szívverést, lélegzetet sem.