Amikor két alternatíva van, mindig a harmadikban lehet csupán reménykedni.

Különös, hogy mikor gyerek voltam, a nagyokhoz igyekeztem hasonló lenni, s amióta nem vagyok gyermek, gyakran gyerekhez szeretnék hasonlítani.

Nincs nagyobb szenvedés, mint az a tudat, hogy másnak szenvedést okoztunk.

Egyszerűen képtelen voltam józanul gondolkodni. Reményt akartam. Nem akartam elengedni, mert olyan jó érzés volt kapaszkodni belé.

A szívedet vizsgáld meg – ha az tiszta, hadd beszéljenek az emberek.

Csak egyszer némultam el. Amikor azt kérdezte tőlem valaki: „Ki vagy te?”