Az ember nem arra gondol, amire szeretne, hanem ami eszébe jut.

Az ember áthidalja a saját félelmét, ha látja a másikét. Ez sokat segít az életben.

Annak a fájdalomnak, ami egy adott veszteség után jelentkezik, nagyon fontos a tiszta megélése.

Ha megpróbálsz empátiával közeledni a többiekhez, szeretni fognak. Népszerűséged egyik napról a másikra ugrásszerűen megnő.

Nem hiszem, hogy az életünk arra való, hogy leéljük valaki mellett, akihez nincs kedvünk már odabújni. Boldogtalanná tesszük őt is és magunkat is.

A félelem addig a pillanatig létezik, amíg az elkerülhetetlenül be nem következik. (…) Utána már nem szabad erőt pazarolnunk rá.

Tudtátok, hogy a szív két dobbanás között pihen – és akkor a legsebezhetőbb?

a vídám emberekért, akik egyszerűbbé teszik életünket pusztán a jelenlétükkel.