A magány nem életforma, hanem magának az életnek a része.

Ahhoz a helyzethez képest kell becsületesen és természetesen viselkedni, amibe az élet viszi az embert.

A kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok egyik legfontosabb részeleme egymás kölcsönös tisztelete és elfogadása.

Hogyan neveljen gyermeket az, aki önmagát sem tudta megnevelni? Hiszen gyermekeket csak példaadással, saját élete példájával nevelhet az ember.

A magány éjszaka a legerősebb, mint a láz.

Ha leomlanak a falak, a szerelem mindent eláraszt, és nincs többé lehetséges és lehetetlen, nem számít, hogy meg tudjuk-e tartani a szeretett lényt: szeretni annyit jelent, mint elveszíteni a fejünket.

Vannak éjszakák, amelyek után nevet kellene változtatni, olyannyira mások lettünk.

Szeretni valakit, az több, mint egy erős érzés – az döntés, ítélet és ígéret.