A nő közönséges teremtmény, akit képzeletben fölmagasztosítottál.

Mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek?

Csak egy szerelmes, fiatal bolond nem látja, hogy a csalódásai és örömei az elméjének szüleményei csupán.

Üres napok. Ülök a félhomályban.
Elfog a melankólia
és megalkuszom a mulandósággal.

a régi fényképekért.

Csak a végeredmény számít, az odáig vezető út nem.

A tanulás segít. (…) Amikor tanulok, kis ideig valami olyasmire tudok figyelni, ami nem a fejemben zajlik.