Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle.

A kabátot alakítsd az emberhez, és ne az embert a kabáthoz.

Gondoskodj arról, hogy a kerti tóban legyen sekély rész, ahová az állatok bemerészkedhetnek.

Amíg azt hiszed, hogy a sorsodnak áldozata és nem tettese vagy: menthetetlen vagy.

Ahány kagyló van a tengerparton, annyi a szerelemben a fájdalom.

Csípős megjegyzésekkel könnyen kihúzhatod a gyufát.

Vártam, hogy még egyszer láthassam. Igazi jó barátok voltunk. Ő tudta legjobban kiolvasni a gondolataimat, ha valamit akartam, ketten akartuk.

A szerelem és szeretet közt nagy a különbség. Az első vak, a másik szemes.

A szenvedély jeleket ad nekünk, amelyek vezetnek bennünket. A mi feladatunk megfejteni ezeket a jeleket.

Könnyű az életet megnehezíteni! És milyen nehéz megkönnyíteni!