Nagyon sok szép oka van a boldogságnak.
Mi is hát az első szerelem, ha nem az a „lelki aktus”, amellyel az ember a szerveiben, képzeletében fölzsongó vágyakat egy élő személyre rávetíti?
Egy embert inkább hallgatásából, semmint beszédéből ismerhetünk meg – vagyis abból, hogy kellő pillanatban hallgatni tud.
Amíg úton vagyok a Pokol felé, addig élvezem az utam.
A magány sosem szül szerelmet – csak szükséget.