Nem elég ha szerencsések vagyunk, az is kell, hogy a többiek ne legyenek azok.
A rózsákat könnyeimmel öntözném, hogy érezzem töviseik fájdalmát, szirmaik szenvedélyes csókját.
Nem kell akarni semmit, csak megengedni, hogy elém jöjjön a lehetőség. (…) Hagyom, hogy kialakuljon valami. Engedem, hogy megmutassa magát.
Mindent könnyebb megtanítani, mint azt, hogyan legyen az ember… boldog.
Engedd meg magadnak, hogy szerelmes legyél. Ha nem így teszel, elpazarolod az életed.
Az érzések… olyanok, mint a színek, nehéz őket elmagyarázni.
Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is – valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.