Betegséget, sántaságot, szegénységet, szerelmet senki el nem tagadhat.
Hallgatom a csendet, amelyet időről időre megszakít a mellettem alvó lélegzetvétele. Megsimogatom a kezét, de vigyázok, hogy ne ébredjen fel. A szavak mellett fontosak a tapintások, simogatások, ölelések, cirógatások.
Egyáltalán, mi az isten az a boldogság? Mondja már meg valaki nekem, de tényleg.
Ha hit által akarsz látni, az értelem szemét csukva kell tartanod.
Az állat önzetlen és önfeláldozó. Szeretetében van valami, ami szíven ragadja azt, akinek gyakran van alkalma az ember könnyelmű barátságával és nyomorúságos hűségével találkozni.