Nem ugyanaz ismerni az utat és járni rajta.
Ha nem hajlunk, akkor eltörhetünk.
A sors keresztúthoz hasonlít, az irányválasztás mindig félelmetes.
Nem kell bátornak, szentnek, mártírnak vagy zseninek lenni ahhoz, hogy valaki ateista legyen. Elég, ha képes azt mondani, hogy „nem tudom”.