Az ember gonosz és bosszúálló lény. Igenis beleköp abba az immár üres tányérba, amiből tegnap még jóízűen vacsorázott. Újra vágyik a nagyszerű ízekre. S ez a vágy a ragaszkodás!

Újból föl kell tennünk magunknak a kérdést: mire vagyunk képesek?

Családi hamburgerezés.

A derű csakis a derék ember lelkében lakozik; a gonosz ember lelkében éjszaka van.

Kevés dolog van, amiben nagyobb örömünket leljük, mint a mások hibáinak kijavításában.

Lehetünk egyedül, de attól még nem leszünk magányosak, és lehetünk emberek közt úgy is, hogy ugyanakkor magányosak vagyunk.

Az a fontos, hogy terjesszük a zavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük.