Ki elindult, s még nem érkezett meg, biztatóbb a helyzete a soha el nem indulónál.

Szeretem a furcsa embereket. (…) Ezen a világon sokan vannak, akik fapofát vágnak, normális életet élnek, s közben teljesen megbízhatatlanok.

Az emberek azt hiszik magukról, hogy tudják, mit akarnak, pedig ez általában nincs így. Azért néha szerencsés esetben mégis beteljesül, amit akarnak.

Választhatok, hogy minek tekintem magam: a világ áldozatának, vagy egy kalandornőnek, aki kincset keres. Az egész csak nézőpont kérdése.

Senki sem gondolja, hogy tartozna valamivel, ha időt kapott, holott ez az egyetlen dolog, amelyet még a hálás ember sem tud viszonozni.

Hogyan nyithatnám fel szívemet összetörés nélkül?

A történelmet csontból, húsból és akaratból álló emberek csinálják.

Én már ilyen vagyok. Vagy rögtön felejtek, vagy egyáltalán nem felejtek.