Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.
Mióta a matematikusok megtámadták a relativitás-elméletet, azóta én magam sem értem.
A jelenben nehéz élni, a jövőben értelmetlen, a múltban pedig lehetetlen.
Aki mindennel elégedett, s nem akarja a jót jobbra cserélni, az előbb-utóbb mindent elveszít.
Néha azzal veszekszünk a legtöbbet, akit a legjobban szeretünk.
Aki teremt, nem követheti a jól kitaposott ösvényt. Fel kell kutatnia a saját útját, magának kell keresgélnie az élet dzsungelében. Egyedül kell mennie.
Olyan asszonynak látszott, aki körül viharok dúlhatnak, de a lelkét meg sem érintheti semmi.