Az ellenség csak részben tudja tönkretenni az embert, egy jóindulatú és meggondolatlan barátra van szükség, hogy az illető tökéletesen és végérvényesen tönkremenjen.

Minden emberi bölcsesség belefér e szavakba: „Várni és remélni!”

A szépben mindig van valami megdöbbentő és szokatlan, valami ünnepi és korlátlan.

Mindenki szeretetre vágyik (…). Mit tehetünk? Még az oktalan állat is szereti, ha megsimogatják. Kidugja pofáját az ólból: no, itt vagyok, simogass meg!

A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van.

Rengeteg módon lehet (…) egyedül az ember, még ha ilyen sokan veszik is körül.