
Amikor szeretünk, mindig jobbak szeretnénk lenni, mint amilyenek vagyunk.
A barátságunk azon néhány dolog egyike az életemben, amelyektől normálisnak érzem magam.


A tavasznak sem mondhatjuk: „Remélem, hogy hamar jössz, és sokáig maradsz.” Csak azt mondhatjuk: „Gyere, ajándékozz meg a reménnyel, és maradj, ameddig tudsz.”