Sosem aggódom a jövőért. Mindig túl korán eljön.

Az a félelmetes, hogy az ember irigy. Lényegénél fogva az… azt hiszem, az irigység a létért való ösztönös harc egyik eleme. Benne rejlik a génekben.

Gondoljon mindazokra, akikre nem fordít elég figyelmet, mert egy napon, mikor eltűnnek az életéből, túl késő lesz!

Jobb pengeélen táncolni, mint unalmamban kacsákat etetni.

Mert mi a szerelem? Néha egyszerűen az, ha önmagadat adod, és hagyod, hogy akit szeretsz, szintén önmaga legyen.

Az embernek meg kell találnia azt a fajta szeretetet, amiből építkezhet, és nem beérni azzal, ami összezúzza.

Nem az győz, aki kemény marad, hanem aki meglágyul és enged és befogad és felad és feloldja magát. Az önfeladás nem a gyengeség, hanem az erő jele.

Légy, amivé legszebb hajlamaid által válhatsz – de elsősorban maradj ember.

Az embereknek hitre van szükségük ahhoz, hogy élni tudjanak. Hinniük kell valamiben, máskülönben elvesztek.