Szomszéd kertjében fán terem a kolbász, mindenki csodálkozik!
Kevés olyan bosszantó és elviselhetetlen dolog van a világon, mint valaki másnak a jó példája.
Kerülöm, hogy bármit is csináljak, mert amit nem csinálok, abban nem vallhatok kudarcot.
A népnek foglalatosságot adunk; azon nép, amelynek magával dolga van, nem gondol arra, hogy szabad lehet.
A szégyen a büszkeség palástja.
Az életnek, a jó életnek, a príma életnek az az alapelve: „Miért ne?”
Egyszerűbb panaszkodni, mint kiverejtékezni a megoldást. És vég nélkül – sokaknak és sokszor elismételve ugyanazt – panaszkodunk!
Vegyél a tenyeredbe egy vízcseppet, és próbáld meg megtartani. Ugyanezt teszed a boldogsággal is: tenyeredbe veszed, de nem vagy képes megőrizni.
Először legyen meg a szükséges, aztán mindjárt az elégséges.
Ellenzem a párbajokat. Ha engem hívna ki valaki, akkor kedvesen és megbocsátóan megfognám a kezét, elvinném egy csendes helyre, és megölném.