Amíg szeretünk, elnézünk mindent: a szépnek, ha szörnyeteg, okosnak, ha rút.

Ma már annyi mindenféle betegség van, hogy megbolondul az ember, ha rájok gondol.

Az ember mindig azzal nyit, hogy megvesztegethetetlen. Így akik meg akarják vesztegetni, úgy érzik majd, hogy elértek valamit.

Az ember olyan, mint a felhők odafent. Úsznak az égen, találkoznak egy másik felhővel, aztán majd kiderül, hogy mi lesz velük. Eggyé olvadnak-e, vagy úsznak tovább külön-külön az ég vizében.