Az ember igazán nem tudja, hogy a mások emlékezetében hol marad egy ragyogó folt utána.

Ha évtizedekig megőrzünk egy álmot, annak nemcsak pillanatnyi, hanem egy egész életre érvényes jelentése van.

Néhány súlyos elmekórtani esettől eltekintve az emberek többsége abba őrül bele, hogy megpróbál kitörni a hétköznapok egyformaságából.

Az embernek minden óráját úgy kell megélni, mintha az lenne az utolsó (…), és minden napot úgy, mintha halhatatlan lenne.

A megalkuvás mindig gyávaságból fakad.