Ha leomlanak a falak, a szerelem mindent eláraszt, és nincs többé lehetséges és lehetetlen, nem számít, hogy meg tudjuk-e tartani a szeretett lényt: szeretni annyit jelent, mint elveszíteni a fejünket.

Ki találta ki, hogy könnyű elmondani az igazat? Már ez is hazugság.

Rossz és jó között van egy kis hézag is. És ebbe a kis hézagba nem csupán Te, de az emberiség kilencvennyolc százaléka kényelmesen belefér.

Az emlékezet különös művész, átfesti az élet színeit, kiradírozza a középszerűt, hogy csak a szép vonásokat, a legizgalmasabb íveket tartsa meg.

Az ember nem folytat olyan életet, amelyet még maga előtt sem mer védelmezni!

Képtelen volt sírni – „ez a fájdalom túl nagy a könnyekhez”.