Egy régi közhely szerint mindig elpusztítjuk, amit szeretünk – nos, akárhogy nézzük, ez fordítva is igaz.

Kevés dolog van, amiben nagyobb örömünket leljük, mint a mások hibáinak kijavításában.

Az erkölcsi törvény nem ismer tudóst és tudatlant, vagyonost, szegényt.

A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül, és nem alul, hanem felül, és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban.