UPOR – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
A nagy lecke, amelyre az élet megtanít bennünket, az, hogy mindenkor tudjuk: mikor célszerű, és mikor nem, hogy a dolgok középpontjában legyünk.
Régen azt mondták, ha valakinek viszket a púpja, akkor egy pap fog meghalni.
Csak az veszít, aki feladja. A többiek mind győztesek.
A gondolatok vámmentesek. Sajnos, az ostoba gondolatok is.