Én már ilyen vagyok. Vagy rögtön felejtek, vagy egyáltalán nem felejtek.

Az ember nemcsak a fülével, hanem a lelkével is hall. A maga sajátos egyéniségével.

Sokszor megesik, éppen az egymáshoz oly közeli rokonok nem állhatják egymást.

Az ember természetéből adódóan mindig a jó oldalát akarja megosztani másokkal – mert azt akarjuk, hogy szeressenek, elfogadjanak minket.

A szerelem azt jelenti, hogy két ember: kettő és mégis egy. Egy férfi és egy nő egyetlen angyallá olvad össze. Ez a mennyország.

Legmélyebb okuk azoknak a lelkiállapotoknak van, amelyeknek látszólag semmi okuk sincs.

A világ nélküled is forog tovább. Fölösleges magad fontosabbnak látni, mint amennyire az vagy.

Az tesz igazán erőssé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni.