Miért is viseljük ilyen megadással ezt a végtelen szadizmust, ami sorsnak becézi magát?
Miért is viseljük ilyen megadással ezt a végtelen szadizmust, ami sorsnak becézi magát?
Álomvilágban él, kinek csak öröme van.
Rosszul érzem, de legalább érzem magam!
Mindannyiunknak szüksége van rá, hogy időnként kigúnyolják (…), különben túl komolyan vennénk magunkat.
Arra kell törekednünk, hogy semmi se érjen minket váratlanul.
Még ha fél lábbal a sírban állnék is már, akkor is tanulnék.
A magyarnak idegenben a legnagyobb ellensége mindig a magyar.
Amikor megismételsz egy hibát, az többé nem hiba, hanem döntés.
Egy semmiségtől is megvigasztalódunk, mert egy semmiség is lesújt minket.
Ha életünknek megvan a „miértje”, akkor majdnem minden „hogyanját” el tudjuk viselni.