A fát gyümölcséről, embert erkölcséről könnyü megismerni.
Amig élünk, reméljünk! Ha a szerencse lováról leestél, ne maradj fekve az árokban!
Az emlékezet különös művész, átfesti az élet színeit, kiradírozza a középszerűt, hogy csak a szép vonásokat, a legizgalmasabb íveket tartsa meg.
Maradj szorosan a nyomában annak, amibe belefogtál, s talán eljutsz a csúcsig, vagy oda, ahol egyedül te érted meg, hogy még nincs itt a csúcs.
A szívben tátongó űrt nem lehet egy dugóval elzárni.
A barátoknak korántsem kell ugyanúgy gondolkodniok, pláne ugyanazt, csak az kell, de az kell, hogy egy térben legyenek, közel, távol.
Mindig érzem a közelségedet, s ezt tudva sosem vagyok egymagam.
Abból élünk, amit kapunk, de az éltet minket, amit adunk.
A helyzet az, hogy akikkel én barátkoznék, nem barátkoznak velem, akik pedig hajlandóak lennének barátkozni velem, azokhoz én nem ereszkedem le.