A megszokás (…) rögzíti (…) a hibát.
Ha elveszítjük azt, akit szeretünk, lelkünkben csak a sebhely krátere marad, a szenvedés.
Akiket a legnehezebb szeretni, azoknak van a legnagyobb szüksége a szeretetre.
Az igazi megismerés: bukások sorozata, amit mindannyiszor gyermetegen boldog talpraállás követ.
Ez a szerelem műve, ha jól működik: többé válsz tőle, mint ami vagy – és többé, mint amire képesnek tartottad magad.